Egy balatonlellei szőlőültetvény tulajdonosnőjének története családi tragédiákról, újrakezdésről és helytállásról

Egy balatonlellei szőlőültetvény tulajdonosnőjének története családi  tragédiákról, újrakezdésről és helytállásról
június 22 11:36 2017

 

Ughy Anita: Mindig a hogyan lehet utat választottam!

Egyedülálló nőként negyven évesen tért vissza a gyökereihez és kezdte újra az életét Ughy Anita, a 3,5 hektáros családi örökségen, a balatonlellei dombokon található, teljesen elhanyagolt szőlő ültetvényén. Tavaly az ötödik gazdasági évét zárta, és már nyolc hektáron termeszt egyelőre csak értékesítésre több tonna szőlőt. Az útja családi tragédiákon, és rengeteg küzdelmen keresztül vezetett el idáig.

Hogyan emlékszik vissza a gyerekkorára?

Ughy Anita: Szőlész-borász család leszármazottja vagyok, szó szerint a szőlőben nevelkedtem. A nagypapám kádármester volt, a Somló hegy lábánál élt. A szüleimet korán elvesztettem, 41 éves korukban meghaltak. Én akkor tizenegy éves, a húgom pedig öt éves volt. A tragédia után keresztanyukám, édesapám nővére, és annak férje neveltek fel. A szőlész-borász nevelőapám a balatonlellei tsz-ben főagronómusként dolgozott. Az első hegyközség egyik alapítója volt, kiváló borokat készített. Már 1997-ben palackos borokat árultunk, ami akkor még nagy dolognak számított. A balatonlellei borhéten saját pavilonban mutattuk be a borainkat, összesen nyolc és fél hektáros ültetvényen gazdálkodtunk. De bevallom, hogy gyerekként nem szerettem a szőlőben dolgozni. Nagyon fájt a szívem amiatt, hogy amíg én kapáltam, törzset pucoltam, leveleztem azaz ritkítottam, a többi gyerek a Balatonban fürdik, és mindig szomorúan néztem a tó felé. Sose gondoltam, hogy negyven éves koromra főállású őstermelő leszek, saját szőlőültetvénnyel.

Aztán egy újabb tragédia mindent megváltoztatott…

U.A.: A nevelőanyukám 57 éves korában hirtelen elhunyt. A halála után egy évvel a nevelőapám új párra talált, majd megnősült. Ahogy a hölgy beköltözött a házunkba, a testvéremmel együtt egy hónapon belül mennünk kellett otthonról.

Mi lett az ültetvényekkel és a borászattal miután el kellett költözniük?

U.A.: A borászatot egy év után felszámolták, eladtak minden borászathoz szükséges eszközt, és a földeket, a szőlőterületeket is értékesítették.

Önöknek a testvérével semmi nem maradt?

U.A.: Szerencsére volt egy öröklési szerződésünk, így csak a birtok felét tudták eladni. Nekünk megmaradt egy 3,5 hektáros ültetvény. Ez 2000-ben történt.

nők az agráriumban

Fotó: Agrodokk.hu

És ekkor vágott bele egyedül a szőlőtermesztésbe?

U.A.: Nem, ekkor még nem. Tíz évig semmilyen kapcsolatom nem volt az örökségemmel, a szőlővel, habár gyerekkorom óta folyamatosan végigkísérte az életemet. Több szakmát is szereztem, van titkárnői képesítésem, az ólomüvegező szakmát is kitanultam, és mivel mindig imádtam a gyerekeket és az időseket, így egy egészségügyi iskolát is elkezdtem. Tíz évig pedig egy fagylaltozót üzemeltettem a Balaton partján. De valahol legbelül mindig is éreztem, hogy a szőlő egy nap majd újra az életem része lesz!

És végül elérkezett ez a nap…

U.A.: 2010-ben meghalt a nevelőapám, és az örökséget megörököltük. Szándékosan nem mondom azt, hogy megkaptuk, mivel tíz éven keresztül havi életjáradékot fizettünk érte. A szőlő területeket ezalatt az idő alatt bérbe adták. A földbérlő viszont rendetlen gazda módjára gondozta, vagyis nem gondozta azokat. A hagyatéki tárgyalás után elborzadtam, mikor megláttam az ültetvényeket. Csak álltam ott, néztem és arra gondoltam, fogalmam sincs, hogy álljak neki ennek a nagy munkának, de azt tudtam, hogy ez így nem maradhat, ennél a bérlőnél nem hagyom tovább a földeket. Tisztában voltam vele, hogy elképzelhetetlen mennyiségű munka vár rám, hogy rengeteg energiámba fog kerülni mindez, de egy dologban biztos voltam: hogy én fogom csinálni! Ekkor 2011-et írtunk.

Ughy Anita

Fotó: Agdrodokk.hu

Hogyan kezdett hozzá?

U.A.: Fogtam egy kis kockás füzetet, és vittem magammal mindenhová. Ebbe lépésről-lépésre leírtam, hogy miket kell tennem. Elmentem a falugazdászhoz, ismerősöknél informálódtam, adószámot csináltattam, könyvelőt kerestem és főállású őstermelő lettem. 40 évesen, nőként, elindultam ezen a nehéz úton.

Milyen tapasztalatokat szerzett eddig?

U.A.: Kőkemény világ ez. Egy nőt mindenhol nőnek néznek, és ezt nem pozitívumként értem. Lekezelően viselkednek, hülyére vesznek, és ahol csak tudnak, megpróbálnak átverni.

Hogyan próbálták átverni?

U.A.: Szinte mindig, mindenhol. Erről lassan könyvet tudnék írni. A szőlő mérésnél, a szántóföldön a talaj előkészítésnél, és a szőlőszállításnál is volt rá példa, még az első, 2012-es szüreti évben, hogy hatszáz kilogrammal akartak átvágni. Megtörtént, hogy a Németországból rendelt drága fém oszlopaim – aminek az árát még márciusban átutaltam – nem az én fuvarosom kocsijára kerültek fel. Kint a földön vettük észre, hogy ez nem az a méret, nem az a falvastagság. Június lett, mire végre visszakaptam őket. De még hosszasan lehetne a sort folytatni. Ezek a dolgok sajnos gyakran előfordulnak és rengeteg stresszel, idegeskedéssel is járnak.

szőlőültetvény

Fotó: Agrodokk.hu

A sok nehézség ellenére Önnek mégis sikerül folyamatosan helyt állnia!

U.A.: Én mindig a hogyan lehet utat választottam, és sosem foglalkoztam a hogyan nem lehet kérdéssel. Sikerült kivívnom a környezetem elismerését, bár irigyeim is vannak szép számmal. Mostanában olvastam valahol, hogy akinek irigyei vannak, az valamit jól csinál. De még véletlenül sem szeretném dicsérni magam, mivel maximalista ember vagyok, és biztos vagyok abban, hogy lehetnék még ügyesebb, még jobb. Arra viszont nagyon büszke vagyok, hogy sikerült helyt állnom nőként az agráriumban mindenféle családi segítség nélkül!

3,5 hektár ültetvényt örökölt. Mekkora most a gazdasága?

U.A.: A gondozatlanság miatt 10 év alatt tönkretett ültetvényeket folyamatosan fiatalítom. Ez azt jelenti, hogy minden filléremet visszaforgatom a gazdaságba, tavaly a második területet telepítettem újra, idén tavasszal pedig a harmadikat fogom, a következő évben pedig a negyedikre kerül sor. Ahol lehetett pótoltam a tőkéket, de vannak olyan területek, ahol egyszerűbb és célszerűbb újra telepíteni az egészet, és az öreg tőkéket kivágni. Az ötödik gazdasági évemet zártam tavaly, vásároltam már több új területet, és ma már nyolc hektáron gazdálkodom.

Fotó: Agrodokk.hu

Milyen fajtákat telepített?

U.A.: 2014-ben Chardonnay-t, 2016-ban Irsai Olivért, 2017-ben Királyleánykát telepítettem, azokra a területekre, ahol a régi ültetvények voltak. Ott ugyanezek a fajták voltak még anno. Van még Merlot és Zöldveltelíni, jövőre pedig Kékfrankossal is bővül a választék.

Ki segíti a munkájában?

U.A.: Van egy növényvédelmi szaktanácsadóm, aki példaértékűnek nevezte a tavalyi teljesítményemet! Ez számomra rengeteget jelent, és óriási dicséretnek számít! A 2016-os év nagyon csapadékos volt, ezért a növényvédelemre kiemelt hangsúlyt kellett fektetni. Nagyon sok szép szőlőt sikerült termelnem, és a kedvezőtlen időjárási körülmények ellenére gyönyörű egészséges volt a termés!

Fotó: Agrodokk.hu

Hol értékesíti a termést?

U.A.: Minőségi borászatoknak adom el, de nagyon örültem, hogy egy részét, egy helyi híres borász vásárolja meg tőlem. Azonban akadt olyan közismert borász is, aki pofátlanul alacsony árat kínált érte, én azonban pofátlanul nem adtam neki oda! 21,5 mustfokos Chardonnay-ért kilónként a piaci áránál ötven forinttal kevesebbet akart fizetni.

Milyen célokat szeretne még megvalósítani?

U.A.: A megtermelt szőlőt, ami több tonna egy évben, egyelőre értékesítem. Úgy érzem, hogy bőven van még mit tanulnom, de a nagy álmom, hogy egy nap majd poraiból támad fel a borászatunk is, akár a Főnix madár. Bár beleszülettem a mezőgazdaságba, ugyanakkor mégiscsak magamnak kellett kijárni az utat, mit és hogyan kell tennem. Emlékszem mikor bementem a falugazdász irodájába, még azzal sem voltam tisztában, hogy mi jelent az pontosan, hogy földhasználó. Ma pedig már elmondhatom, hogy sikerült egyedül elintéznem és végül megvennem egy olyan két és fél hektáros területet, aminek kilenc tulajdonosa volt. A bonyolult osztatlan közös tulajdoni viszonyokat ráadásul az is nehezítette, hogy a föld több tulajdonosa is külföldön él. Egyébként erre a területre tervezem 2018 tavaszán a Kékfrankos szőlőfajta telepítését.

Fotó: Agrodokk.hu

 


Képgaléria:


 

Folyamatosan várjuk minden vállalkozó kedvű hölgy bemutatkozó levelét az agrarno@agrodokk.hu email címre!

Kövessen bennünket az AGRODOKK – AGRÁRNŐK Facebook csoportunkban is!

 

Tetszett a cikk?
  Kategóriák: