Az egyik legfinomabb gyümölcsünk, ami zöldség – a mézédes magyar görögdinnye kulisszatitkai

Az egyik legfinomabb gyümölcsünk, ami zöldség – a mézédes magyar görögdinnye kulisszatitkai
augusztus 28 22:22 2017

 

Külföldön is nagy a kereslet rá, világszínvonalú a minősége, mégis évről-évre egyre több nehézséggel kell szembenézniük a magyar görögdinnye termelőknek. Pedig minden adott az ágazat sikeréhez: hazánk kedvező éghajlati és területi adottságai, valamint a több évtizedes szakértelem, amelybe most bepillantást engedett nekünk Göcző Mátyás és felesége, Tünde.

– Egy hektár görögdinnye bekerülési költsége – ha beleszámoljuk a gépek fenntartási és amortizációs költségeit, valamint a munkabéreket is – körülbelül kétmillió forint – avat be bennünket az anyagi részletekbe Göcző Mátyás, a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének társelnöke, aki feleségével, Göczőné Tündével már huszonöt éve foglalkozik dinnyetermesztéssel. Jelenleg negyven hektáron termelnek görögdinnyét a Békés megyei Medgyesegyháza környéki földeken.

– A gazdáknak egy intenzívebb technológiát kell alkalmazniuk ahhoz, hogy az európai versenytársakkal fel tudják venni a versenyt – folytatja – Ezek közül az egyik legnagyobb Spanyolország, ahonnan rengeteg jó minőségű és olcsó áru érkezik az európai piacra. A támogatások közül a földalapút tudják igénybe venni a magyar termelők, valamint létezik egy kiemelt támogatás is, ami a zöldségnövényekre adható. A görögdinnyét sokan gyümölcsnek gondolják az édes íze miatt, azonban termesztéstechnológiailag zöldségfélének számít – tudjuk meg a szakembertől.

Göcző Mátyás a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének társelnöke és felesége Tünde, negyven hektáron termelnek görögdinnyét

fotó: Orcsik-Ungai Ágnes

A tökre oltott görögdinnye előnye

A Göcző család palántaneveléssel is foglalkozik. Március elején történik a palántaoltás, amikor a tök gyökerére ráhelyezik a dinnye nemest, majd összecsipeszelik, és megfelelő körülményeket biztosítanak a növénynek a fejlődéshez. A tökre oltott görögdinnye nagy előnye, hogy akár monokultúrában is termeszthető.

– A görögdinnye ültetését április eleje és 24-e között kezdik el az időjárástól függően, és május első napjáig befejezik. Az első görögdinnyék június 25-e körül jelennek meg – tudjuk meg Göczőné Tündétől – A tőtávolságot alapvetően az határozza meg, hogy mekkora testű fajtáról van szó: a kisebb testűeket sűrűbben lehet ültetni. Azonban a méretet jelentősen befolyásolja az öntözés mennyisége: ha több vizet kap a növény, a dinnye is nagyobb lesz. Persze ismerni kell a fajtákat, hiszen például egy Talizmán sose lesz kicsi – részletezi Tünde.

A görögdinnyéket speciális naptejjel védik az égető napsugaraktól

fotó: Orcsik-Ungai Ágnes

A 3-6 kilogramm súlyú dinnyékre inkább külföldön, főként a német piacon nagy a kereslet. Az okokat a megváltozott vásárlói szokásokban kell keresni: a hölgyek, akik a bevásárlást végzik, nem szeretnek cipekedni, és egy kisebb görögdinnyének további előnye még az is, hogy könnyebben elfér a hűtőben. Ilyen például a Boxy, amely egy nagyon finom ízű, de kisebb súlyú fajta. Magyarországon viszont még mindig a nagyobb méretűeket keresik az emberek.

A mézédes íz a szakszerű öntözésben is rejlik

– Az öntözésnél rendkívül fontos a megfelelő tápoldat összeállítása, mivel anélkül víz-ízű lenne a dinnye. Ha ugyanis csak tiszta vízzel öntöznénk, kimosnánk a növény gyökérzónájából az alapvető fontosságú tápanyagokat – világít rá Göcző Mátyás. – Nagyon fontos a nátrium, foszfor, kálium, illetve szükség van még magnéziumra, kálciumra, és a mikroelemekre. Továbbá savazni is kell a tápoldatot, hogy az öntözővíz megfelelő pH értékű legyen, mert csak így lehet biztosítani a növény számára a kedvező tápanyagfelvételt.

A művelőút mellett súly szerint válogatják szét a dinnyéket

fotó: Orcsik-Ungai Ágnes

A szezon június 25-én kezdődik, ekkor jelennek meg a földeken az első érett termések. Azt, hogy melyiket lehet már leszedni, és melyiket kell még a növényen hagyni, óriási szakértelmet kíván. – Érzi az ember a kezén, ha pedig megütögeti, akkor hallja a hangján, hogy melyik dinnye érett. – magyarázza Göcző Mátyás. –A locsoló berendezés gerince mellett több vizet kap, a dinnyeföld vége felé, a cső ellenállásából adódóan kevesebbet. Ahol kevesebb vizet kap, ott hamarabb érik meg – mondja. Leszedés után hűvös helyen több napig eláll, sőt, az a jó, ha kettő-négy nap múlva vágjuk meg a dinnyét – javasolja a szakember.

A gyakorlott mezőgazdasági idénymunkások nélkülözhetetlenek

A művelőút mellett a leszedett dinnyéket súly szerint szétválogatják, majd kupacokba teszik, ezután pedig felpakolják a pótkocsikra. A Göcző család 60-80 fő mezőgazdasági idénymunkást alkalmaz, sokan évek óta járnak hozzájuk dolgozni. A legtöbbjük Romániából érkezik. Elnézve a csapatot, ahogy pakolják a pótkocsira a dinnyéket, azonnal szembetűnik, hogy rendkívül nagy rutint szereztek már: olyan könnyedén és pontosan dobálják egymásnak a 6-8 kilós dinnyéket, mintha csak játéklabdák lennének. A két pótkocsi nagyon rövid idő alatt megtelik dinnyével.

Rutinos idénymunkások pakolják a dinnyéket a pótkocsikra

fotó: Orcsik-Ungai Ágnes

Tündétől megtudjuk, hogy az sem mindegy, hogyan pakolják a pótkocsira a dinnyéket, mivel ha nem a megfelelő technikával helyezik egymásra őket, szállítás közben nagyon sok leeshet. Ezért a legnagyobb gyakorlattal rendelkező emberek végzik a munkának ezt a részét.

A túl korai akciókkal nagyon sokat ártanak az üzletláncok

A régi nagy zöldséges kereskedők mára szinte teljesen eltűntek, szerepüket az üzletláncok vették át.
– Az idei szezonban a július elejére meghirdetett korai akció – mely során a magyar görögdinnyét 99 forintos fogyasztói áron kínálták – a helyi felvásárlási árakat megtörte, és azt eredményezte, hogy a termelők által a felvásárló telepekre beszállított dinnye az önköltségi ár szélére került – foglalja össze az idény kezdeti nehézségeit Göcző Mátyás.

– Nincs baj az akciókkal, sőt kellenek is az akciók, csak akkor kellene meghirdetni őket, amikor már nagy mennyiségben van jelen a dinnye a piacon, például július második felében – javasolja Göczőné Tünde. –Érdemes lenne az áruházláncoknak még arra is odafigyelniük, hogy a dinnye friss áruként kerüljön a vevőhöz, ne pedig két-három hét tárolás után. Sajnos sokszor lehet látni a pulton olyan dinnyéket, amelyeket már nem lenne szabad eladásra kínálni – tanácsolja.
– Szerencsére a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nagy segítséget nyújt a termelőknek és igyekeznek mindent megtenni azért, hogy minél kevesebb ésszerűtlen akciót hirdessenek, amelyek jelentősen károsítják a gazdákat – veszi át a szót Göcző Mátyás.

A lékelés ma már nem „divat”, mivel a legtöbb dinnyét az áruházláncok értékesítik

fotó: Orcsik-Ungai Ágnes

Az ágazat 2000-2500 családnak biztosít megélhetést

Dinnyetermesztéssel hazánkban körülbelül kettőezer – kettőezer-ötszáz család foglalkozik, akik nagyon sok munkahelyet biztosítanak egyrészt az idénymunkásoknak, másrészt a csomagoló létesítményekben dolgozó embereknek, illetve a csomagolóiparban, valamint a szállítóiparban dolgozóknak is.

Még a magja is rendkívül egészséges

A görögdinnye magas víz-, és rosttartalma miatt nagyon jó élettani hatással rendelkezik: kiváló vesetisztító, vizelethajtó hatású, illetve a bélrendszert is tisztítja. Magas az A, B6, C-vitamin és folsav tartalma, valamint színes húsának köszönhetően jelentős mennyiségű karotin és likopin is található benne. A magját megszárítva, őrölve, három-négy evőkanál mennyiségűt érdemes teának megfőzni, majd lehűtve fogyasztani. Kitűnő tápanyag-utánpótló innivalót lehet készíteni belőle.

Göczőné Tünde és az egyik legfinomabb görögdinnye fajta, az Estelle Deluxe

fotó: Orcsik-Ungai Ágnes

 


Tudnivalók a Magyar Dinnyetermelők Egyesületéről

A Magyar Dinnyetermelők Egyesülete már régóta létezik, de 2017-ben igazi országos termelői összefogással újjáalakult. Számos egyeztetést követően kialakítottak egy olyan vezetőséget, akik több évtizede foglalkoznak a dinnyetermesztéssel és ismerik a helyi, környéki termelőket, így megfelelő képviselőik lehetnek mind szakmai, mind emberi oldalról. Így álltak össze a megyei képviselők, mint alelnökök, Kovács Zoltán és Göcző Mátyás társelnökök vezetésével.

Az Egyesület vezetői:
Társelnökök:
Göcző Mátyás: +3630/2789740
Kovács Zoltán: +3630/2789741

Alelnökök:
Bognár János: +3630/9562596 (Tolna)
Dorcsinecz Balázs: +3630/5857807 (Békés)
Horváth Béla: +3630/2906692 (Baranya)
Kerezsi Csaba: +3620/4141171 (Szabolcs)
Pócs János: +3630/8579121 (Heves)
Roszik Tamás: +3630/9398316 (sárgadinnye)

A közös összefogás célja a hazai, egységes, minőségi termelés mellett a technológiai fejlesztések ösztönzése, hiszen a megfelelő módszerekkel nemcsak a termésátlag növelhető, de biztonságosabb, és emeltebb kategóriájú termékek is előállíthatók.
A szakmai kapcsolattartás mellett a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete fontosnak tartja a fogyasztók hiteles tájékoztatását is.
Facebook elérhetőség: https://www.facebook.com/dinnyeegyesulet.5666/

 

Szerző: Orcsik-Ungai Ágnes

Tetszett a cikk?
  Kategóriák: